|
Oldalainkat
végiglapozva megismerheti az 1929-ben alapított harisnya és
kesztyűgyár történetét, a világ számtalan országába szállító Glovita
termékeit.
A kesztyű üzemet a
bécsi székhelyű Heller és Askonas harisnya-és kesztyűgyár alapította
1929-ben Győr volt ágyúgyári telepe - Trianon után üresen maradt -
épületeiben. A magyarországi fióküzem kezdetben női harisnya
gyártására rendezkedett be. 1931-ben bővítette profilját a
kesztyűgyártással, használt gépeken másfélszáz, főleg nődolgozónak
biztosított munkát a riasztó méreteket öltött munkanélküliséggel
járó gazdasági válság idején és kezdte el a munkavédelmi kesztyű
gyártását.
A háború után a létszám 120 főre
csökkent, majd a gazdaság élénkülésével fokozatosan 240-re
emelkedett.
1952-ben a három évvel korábban államosított üzemben megszüntették a
harisnyagyártást, a vállalkozást átkeresztelték Győri Kötöttkesztyűgyárra, majd az évtized közepétől komoly fejlesztést
hajtottak végre. Fő profil maradt a - többi termék mellett - a több
célra alkalmazható munkavédelmi kesztyű gyártása. A vállalat saját gyártmányú gépein kötött
divatkesztyűket és bőrkesztyűbe való bélést készített egyre nagyobb
mennyiségben. Később a meg növekedett és részben megváltozott
vásárlói igény kielégítésére szabott-és gumitextilt előállító
részleget létesített Celldömölkön.
Az 1970-es években a japán Shima Seiki gyártól a győriek modern
kesztyűkötő-gépeket vásároltak. Az új, szabás-varrás nélküli idomba
kötő automata technológia által készült olcsó divatkesztyű rövid
időn belül háttérbe szorította az alapanyag drágulása miatt kevésbé
keresett bőrkesztyűt.
 Az első Shima Seiki gépek behozatalát 1978-ban 40 darab
Jacquard-minta kötésére is alkalmas gép munkába állítása követte. A
termelés – 40 %-os anyagmegtakarítással – rövid időn belül a
nyolcszorosára növekedett. A Magyarországon gyártott munkavédelmi
kesztyű Európa-szerte keresett cikknek bizonyult. Az 1984-től
Glovita Győri Kötöttkesztyűgyár néven önálló exportjoggal rendelkező
vállalat Közép-Európa legnagyobb kesztyűgyáraként évi tízmillió pár
kézrevalót termelt, és ennek felét külföldre, elsősorban a skandináv
államokba, továbbá Németországba, Franciaországba és – évente 1,2 –
1,3 millió párt – a Szovjetunióba szállított ki munkavédelmi
kesztyűket. További információ
itt
→
|
